Észmegálló 8 - Multik

Kaptam egy összeállítást, ami az Apeh és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa alapján készült. Hogy mennyire frissek az adatok, azt nem tudom, de abból, hogy egy 2007-es ÁSZ jelentésre hivatkozik, úgy tűnik, hogy nem éppen naprakészek. Én azt valószínűsítem, hogy azóta a helyzet csak romlott.

Hazánkban a szükségesnél 1,5 millióval kevesebb munkahely van az ideális 5,5 milliónál. 
A 3,9 millió magyarországi foglalkoztatottból a 100 legnagyobb magyarországi vállalat mindössze 248 565 részére, azaz az összes magyarországi foglalkoztatott mindössze 6 %-ának biztosít munkát. A két legnagyobb foglalkoztató nem is multi, hanem állami vállalat: a Magyar Posta 35 973, a MÁV pedig 20 566 embert foglalkoztat. A foglalkoztatási lista harmadik helyezettje a magyar piacot szlovák tejjel és vizezett húsipari termékekkel elárasztó multi, a Tesco 20 179 embert foglalkoztat. Tegyük hozzá: egyes számítások szerint áldásosnak nehezen nevezhető tevékenységével legalább háromszor annyi magyar munkahelyet szűntetett meg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben, mint amennyit jelenleg működtet, társasági adót pedig a kiadvány szerint tavaly sem fizetett.

A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság a termelő szektor helyzetét értékelve rámutatott: „Hazánkban a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok ritkán veszik igénybe a hazai beszállítókat, a termelési inputokat külföldről szerzik be”. Supply Chain Monitor így ír az Audi hazai beszállítóiról: "A német tulajdonú Audi esetében a beszállítói arány nem éri el a 10 százalékot".

A kiemelt adónemekből befolyó adóbevételeknél azokat a nagyvállalatokat találhatjuk a lista legelején, amelyek alapvetően a magyar lakosságból élnek és a tőlünk származó bevételeikből fizetnek adót. Óriási, alapvetően a lakosságtól származó, 277 milliárd forintot meghaladó áfa bevételének köszönhetően a MOL toronymagasan vezeti a mezőnyt. A lista további helyein gázkereskedelmi cég (Panrusgáz), távközlési vállalat (Magyar Telekom), az előző bekezdésben említett vállalatok (MÁV, Magyar Posta, Tesco), majd ismét egy gázkereskedelmi cég (Emfesz), a Paksi Atomerőmű és egy mobiltelefon szolgáltató cég (Pannon GSM) áll.

A 100 legnagyobb vállalat a hazai foglalkoztatottak mindössze 6 %-ának ad munkát.

Az Állami Számvevőszék 2007. októberi értékelő tanulmányából:
A magyar kis- és középvállalkozások a társasági adókedvezmények mindössze 2 %-át kapták meg, a többi a nagyvállalatokhoz került! Hasonló a helyzet az önkormányzati adóbevételek 85 %-át kitevő iparűzési adónál igénybe vett kedvezményekkel is.

A belföldi magánszemélyek által birtokolt vállalkozásoknak nyereségükből a társasági nyereségadón kívül osztalékadót is kell fizetniük, ezáltal a magyar vállalkozások nyereségének adóterhelése több, mint kétszerese a multinacionális vállalatok adóterhelésének. 

A 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok a magyar közbeszerzések összegének 60 %-át nyerték el.

Az 1 új munkahely megteremtésére fordított vissza nem térítendő állami támogatások több nagyvállalat esetén is meghaladták a 10 millió forintot (pl. Linde, Bridgestone, Hankook). Az eddigi csúcstartó ismereteink szerint az Asahi Glass nevű autóüveg gyártó multinacionális vállalat, mely munkahelyenként 18,4 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást zsebelt be. Ez az egyetlen új munkahely megteremtésére jutó hatalmas összeg csupán a vissza nem térítendő állami támogatást takarja, az adókedvezményeket és az egyéb állami támogatásokat ezen felül biztosítja részükre a magyar állam.

Az Audi - immár nem először - éppen egy újabb, vissza nem térítendő állami támogatásért folyamodott (ezúttal 14,9 milliárd forintot kap a német vállalat a magyar adófizetők pénzéből).