http://ludas-matyi.com/
Min nevettünk 20, 30, 40, 50 éve?
2010. január 29., péntek
2010. január 27., szerda
2010. január 24., vasárnap
2010. január 23., szombat
Szocreál
Utálhatjuk, megszokásból elviselhetjük, vagy kíváncsian rájuk csodálkozhatunk: a közelmúltunk emlékei itt vannak körülöttünk. Három pps-t állítottam össze, festményekről, épületekről, és szobrokról (ez utóbbi kettőt főleg saját felvételeimből). A zenei aláfestést korabeli "mozgalmi dalok" adják.
2010. január 17., vasárnap
Észmegálló 10 - jogosítvány
Ön tudja, hogy a jogosítványa meddig érvényes?
Az érvényességi dátum az új plasztik jogosítványok esetében ugyanis nem az engedély valós érvényességi idejét jelöli
Hogyan lehet, hogy a jogosítvány nem érvényes, ha a dátum szerint az? Sokak fejében futhat át ez a gondolat egy közúti ellenőrzés során, amikor a rendőr közli, hogy a jogosítvány - bár érvényesnek hittük - mégsem az.
Az ok egyszerű: az érvényességi dátum az új plasztik jogosítványok esetében ugyanis nem az engedély valós érvényességi idejét jelöli, hanem azt, hogy meddig használható személyi igazolványként.
Az utóbbi időben számtalan esetben előfordult, hogy az új típusú jogosítvánnyal rendelkező vezetőinek elkerülte a figyelmét, hogy akár több hónapja lejárt vezetői engedélyük érvényessége, vagyis ezzel a ténnyel sajnos csak a rendőri intézkedések közben szembesültek. Sokan kétkedve fogadják ezt az információt, hiszen a vezetői engedélyünk - ami egyben személyi igazolványnak is tekinthető - előlapján található érvényességi dátum szerint még használhatják a jogosítványt.
Ez a dátum azonban csak azt jelöli, hogy a kártya típusú jogosítvány meddig használható személyi igazolványként. Ami a jogosítvány érvényességét valóban jelöli az a kategóriáinak (A, B, C, stb.) orvosi érvényessége, ami a hátoldalon található, a 11. számú oszlopban (év/hó/nap).
Ha a rendőr a gépjármű dokumentumok ellenőrzése közben lejárt jogosítványt talál, akkor legjobb esetben helyszíni figyelmeztetéssel úszhatjuk meg, azonban lehetséges helyszíni bírság is (3.000-20.000 Ft) vagy akár feljelentéssel is végződhet a rendőri intézkedés. A kellemetlenségek sora azonban nem áll itt meg, hiszen érdemes szem előtt tartani, hogy káresemény kapcsán a biztosító akár el is utasíthatja a kár kifizetését az érvényes vezetői engedély hiányában!
Forrás: Világgazdaság Online
2010. január 14., csütörtök
Főváros sztrájk idején
A kép az M3-as út bevezető szakaszán készült, A forgalom nagy, de nem sokkal nagyobb, mint más hétköznapokon. Ami feltűnő, az az, hogy kevés az olyan autó, amiben egy ember utazik.
A közlekedési vállalat sztrájkjának harmadik napján készült képekből az látszik, hogy van élet BKV nélkül is. Az emberek feltalálják magukat, nagyobb zűrzavar nélkül elviselik a kényelmetlenségeket, csak akkor utaznak, ha nagyon muszáj.
2010. január 10., vasárnap
Sorozatok minden mennyiségben
http://jancsiweb.com/sfree/start.php
Rengeteg ingyen letölthető sorozat található az oldalon. Én a Stirlitz miatt találtam rá az oldalra, mostanában annyit emlegettük, hogy kedvem támadt megnézni. A tartalomjegyzékben ez (A tavasz 17 pillanata) benne sincs, tehát valószínűleg még a listán felsoroltnál sokkal több sorozat is van itt.
Rengeteg ingyen letölthető sorozat található az oldalon. Én a Stirlitz miatt találtam rá az oldalra, mostanában annyit emlegettük, hogy kedvem támadt megnézni. A tartalomjegyzékben ez (A tavasz 17 pillanata) benne sincs, tehát valószínűleg még a listán felsoroltnál sokkal több sorozat is van itt.
2010. január 6., szerda
2010. január 5., kedd
Észmegálló 9 - H1N1
Az EU Parlament Egészségügyi Bizottsága egyhangúlag elfogadott határozata alapján 2010 januárjában vizsgálat indul a gyógyszergyártó cégek és a globális sertésinfluenza kampány kapcsolatáról. Az úgynevezett "Arany háromszög", vagyis a gyógyszeripar és a tudósok, valamint a nemzetközi egészségügyi szervezetek kapcsolatainak átvilágítása milliók életére kihatással van. Ugyanis például a H1N1 oltás kapcsán hozott, és a kormányok és az emberek személyes magatartását befolyásoló információk olyan döntési helyzeteket hoztak létre, amelyek a politikusokat óriási kiadásokra és az embereket pedig nem kellően meggyőző oltási kényszerbe sodorták.
A parlamenti indítványt Dr. Wolfgang Wodarg, a PACE (az Európa Tanács Parlamenti Taggyűlése) Egészségügyi Bizottságának az elnöke, korábban a német Parlamentben a Szociáldemokrata Párt képviselője, terjesztette elő. Az ismert orvos és járványügyi szakember, a tüdő- és környezetbántalmi betegségek specialistája, a WHO jelenlegi sertésinfluenza járvány elleni kampányát egyenesen "az évszázad egyik legnagyobb botrányának" nevezte. Hivatalos nyilatkozatában Wodarg kritizálta a gyógyszeripar befolyását a tudósokra és a nemzetközi hivatalnokokra, megállapítván, hogy emiatt "szükségtelenül több millió egészséges embert tettek ki az elégtelenül tesztelt oltások kockázatának", és hogy ez az influenza "sokkal kevésbé káros", mint minden korábbi járvány.
Wodarg szerint az Európai Parlament vizsgálatának különösen a WHO szerepére és júniusi járvány bejelentésére kell koncentrálnia. 2009 áprilisában történt meg először, hogy a WHO járványügyi kritériumait megváltoztatta, amikor az első mexikói esetek ismertté váltak, úgy hogy nem a betegség valódi kockázatát, hanem a betegség esetek számát vették alapul a "járvány" bejelentéséhez
A sertésinfluenza járvánnyá nyilvánítása következényeként országok kényszerültek járványtervek bevezetésére és a sertésinfluenza elleni oltások beszerzésére. Mivel a WHO nem áll semmiféle parlamenti ellenőrzés alatt, Wodarg szerint a kormányoknak joguk van számadást kérni tőle.
A neves antiglobalista, William Engdahl által közzétett információk elgondolkodtatják az egészségügyi kommunikációval foglalkozókat, következtetéseiben túlmegy a közvetlen erkölcsi felelősség megállapításának fontosságán. Felveti az emberek százmillióinak életére minden korábbinál nagyobb hatással bíró nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek és intézmények számadási kötelezettségének és hitelességének a kérdését is.
_________________________________________________________________________
Próbáltam utánajárni az e-mailben kapott hír igazságtartalmának, és valósnak tűnik. Wodarg létező EU politikus, és a honlapján sok ezzel kapcsolatos háttéranyag található. Ha valaki utána akar olvasni, egy tanulságos linket ideteszek:
Észmegálló 8 - Multik
Kaptam egy összeállítást, ami az Apeh és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa alapján készült. Hogy mennyire frissek az adatok, azt nem tudom, de abból, hogy egy 2007-es ÁSZ jelentésre hivatkozik, úgy tűnik, hogy nem éppen naprakészek. Én azt valószínűsítem, hogy azóta a helyzet csak romlott.
Hazánkban a szükségesnél 1,5 millióval kevesebb munkahely van az ideális 5,5 milliónál.
A 3,9 millió magyarországi foglalkoztatottból a 100 legnagyobb magyarországi vállalat mindössze 248 565 részére, azaz az összes magyarországi foglalkoztatott mindössze 6 %-ának biztosít munkát. A két legnagyobb foglalkoztató nem is multi, hanem állami vállalat: a Magyar Posta 35 973, a MÁV pedig 20 566 embert foglalkoztat. A foglalkoztatási lista harmadik helyezettje a magyar piacot szlovák tejjel és vizezett húsipari termékekkel elárasztó multi, a Tesco 20 179 embert foglalkoztat. Tegyük hozzá: egyes számítások szerint áldásosnak nehezen nevezhető tevékenységével legalább háromszor annyi magyar munkahelyet szűntetett meg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben, mint amennyit jelenleg működtet, társasági adót pedig a kiadvány szerint tavaly sem fizetett.
A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság a termelő szektor helyzetét értékelve rámutatott: „Hazánkban a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok ritkán veszik igénybe a hazai beszállítókat, a termelési inputokat külföldről szerzik be”. Supply Chain Monitor így ír az Audi hazai beszállítóiról: "A német tulajdonú Audi esetében a beszállítói arány nem éri el a 10 százalékot".
A kiemelt adónemekből befolyó adóbevételeknél azokat a nagyvállalatokat találhatjuk a lista legelején, amelyek alapvetően a magyar lakosságból élnek és a tőlünk származó bevételeikből fizetnek adót. Óriási, alapvetően a lakosságtól származó, 277 milliárd forintot meghaladó áfa bevételének köszönhetően a MOL toronymagasan vezeti a mezőnyt. A lista további helyein gázkereskedelmi cég (Panrusgáz), távközlési vállalat (Magyar Telekom), az előző bekezdésben említett vállalatok (MÁV, Magyar Posta, Tesco), majd ismét egy gázkereskedelmi cég (Emfesz), a Paksi Atomerőmű és egy mobiltelefon szolgáltató cég (Pannon GSM) áll.
A 100 legnagyobb vállalat a hazai foglalkoztatottak mindössze 6 %-ának ad munkát.
Az Állami Számvevőszék 2007. októberi értékelő tanulmányából:
A magyar kis- és középvállalkozások a társasági adókedvezmények mindössze 2 %-át kapták meg, a többi a nagyvállalatokhoz került! Hasonló a helyzet az önkormányzati adóbevételek 85 %-át kitevő iparűzési adónál igénybe vett kedvezményekkel is.
A belföldi magánszemélyek által birtokolt vállalkozásoknak nyereségükből a társasági nyereségadón kívül osztalékadót is kell fizetniük, ezáltal a magyar vállalkozások nyereségének adóterhelése több, mint kétszerese a multinacionális vállalatok adóterhelésének.
A 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok a magyar közbeszerzések összegének 60 %-át nyerték el.
Az 1 új munkahely megteremtésére fordított vissza nem térítendő állami támogatások több nagyvállalat esetén is meghaladták a 10 millió forintot (pl. Linde, Bridgestone, Hankook). Az eddigi csúcstartó ismereteink szerint az Asahi Glass nevű autóüveg gyártó multinacionális vállalat, mely munkahelyenként 18,4 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást zsebelt be. Ez az egyetlen új munkahely megteremtésére jutó hatalmas összeg csupán a vissza nem térítendő állami támogatást takarja, az adókedvezményeket és az egyéb állami támogatásokat ezen felül biztosítja részükre a magyar állam.
Az Audi - immár nem először - éppen egy újabb, vissza nem térítendő állami támogatásért folyamodott (ezúttal 14,9 milliárd forintot kap a német vállalat a magyar adófizetők pénzéből).
Hazánkban a szükségesnél 1,5 millióval kevesebb munkahely van az ideális 5,5 milliónál.
A 3,9 millió magyarországi foglalkoztatottból a 100 legnagyobb magyarországi vállalat mindössze 248 565 részére, azaz az összes magyarországi foglalkoztatott mindössze 6 %-ának biztosít munkát. A két legnagyobb foglalkoztató nem is multi, hanem állami vállalat: a Magyar Posta 35 973, a MÁV pedig 20 566 embert foglalkoztat. A foglalkoztatási lista harmadik helyezettje a magyar piacot szlovák tejjel és vizezett húsipari termékekkel elárasztó multi, a Tesco 20 179 embert foglalkoztat. Tegyük hozzá: egyes számítások szerint áldásosnak nehezen nevezhető tevékenységével legalább háromszor annyi magyar munkahelyet szűntetett meg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben, mint amennyit jelenleg működtet, társasági adót pedig a kiadvány szerint tavaly sem fizetett.
A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság a termelő szektor helyzetét értékelve rámutatott: „Hazánkban a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok ritkán veszik igénybe a hazai beszállítókat, a termelési inputokat külföldről szerzik be”. Supply Chain Monitor így ír az Audi hazai beszállítóiról: "A német tulajdonú Audi esetében a beszállítói arány nem éri el a 10 százalékot".
A kiemelt adónemekből befolyó adóbevételeknél azokat a nagyvállalatokat találhatjuk a lista legelején, amelyek alapvetően a magyar lakosságból élnek és a tőlünk származó bevételeikből fizetnek adót. Óriási, alapvetően a lakosságtól származó, 277 milliárd forintot meghaladó áfa bevételének köszönhetően a MOL toronymagasan vezeti a mezőnyt. A lista további helyein gázkereskedelmi cég (Panrusgáz), távközlési vállalat (Magyar Telekom), az előző bekezdésben említett vállalatok (MÁV, Magyar Posta, Tesco), majd ismét egy gázkereskedelmi cég (Emfesz), a Paksi Atomerőmű és egy mobiltelefon szolgáltató cég (Pannon GSM) áll.
A 100 legnagyobb vállalat a hazai foglalkoztatottak mindössze 6 %-ának ad munkát.
Az Állami Számvevőszék 2007. októberi értékelő tanulmányából:
A magyar kis- és középvállalkozások a társasági adókedvezmények mindössze 2 %-át kapták meg, a többi a nagyvállalatokhoz került! Hasonló a helyzet az önkormányzati adóbevételek 85 %-át kitevő iparűzési adónál igénybe vett kedvezményekkel is.
A belföldi magánszemélyek által birtokolt vállalkozásoknak nyereségükből a társasági nyereségadón kívül osztalékadót is kell fizetniük, ezáltal a magyar vállalkozások nyereségének adóterhelése több, mint kétszerese a multinacionális vállalatok adóterhelésének.
A 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok a magyar közbeszerzések összegének 60 %-át nyerték el.
Az 1 új munkahely megteremtésére fordított vissza nem térítendő állami támogatások több nagyvállalat esetén is meghaladták a 10 millió forintot (pl. Linde, Bridgestone, Hankook). Az eddigi csúcstartó ismereteink szerint az Asahi Glass nevű autóüveg gyártó multinacionális vállalat, mely munkahelyenként 18,4 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást zsebelt be. Ez az egyetlen új munkahely megteremtésére jutó hatalmas összeg csupán a vissza nem térítendő állami támogatást takarja, az adókedvezményeket és az egyéb állami támogatásokat ezen felül biztosítja részükre a magyar állam.
Az Audi - immár nem először - éppen egy újabb, vissza nem térítendő állami támogatásért folyamodott (ezúttal 14,9 milliárd forintot kap a német vállalat a magyar adófizetők pénzéből).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)