Pomáz

Az első keresztény templom a Kárpát-medencében

A leírást mindjárt egy hatalmas kérdőjellel kell kezdeni, hiszen az állítás nem bizonyítható. Mégis ezt kell feltételezzük a romokról.
Sashegyi Sándor kutatásai során arra a feltételezésre jutott, hogy Atilla városa itt állt Pomázt megelőző településként. Feltételezése mellett igen sok minden szól. A hagyomány és a legrégebbi térképek szerint Szentendre – Pomáz – Budakalász - Békásmegyer térségben kellett legyen Atilla városa, s nincs okunk a hamisító szándékot feltételezni. A tény az, valóban állt itt, már a római időkben is település, amelyet a hunok, germánok, avarok úgy fél évezred alatt ugyancsak sokszor tönkretettek. Majd a frankok győzelméről Antonio Bonfini a következőket írja, amikor Kis Pippin elfoglalja az Avar Birodalom nyugati, a Dunáig tartó részét:
„…először is leromboltatja a városfalakat, hogy ne egykönnyen lázadhassanak, aztán megparancsolja, hogy fizessék meg a megállapított adót, adják át rninden fegyverüket és rombolják le az összes régi templomot bálványostól; akik a szenséges hitet felvették, azokkal jól bántak, azok adómentességet kaptak, és hogy tudják, hol misézhetnek keresztény szertartás szerint, a város külső részén a hegy alján templomot állított Mária istenanyának, ahová a mi időnkben a környékbeliek mindenfelől összesereglenek áhítatos könyörgésre, és mint egy vésett kő ma is mutatja, ezt a fehér Mária kápolnájának nevezik, amelyet Magyarországon először szenteltek keresztény istenségnek”
A Nagy Miklós által szerkesztett Magyarország képekben 1870 cimű könyvben (Kiadó: Heckenast Gusztáv), a 232. oldalon pontosan ugyanolyan alaprajzú templomot mutat be, mint ami itt található a Luppa mauzóleum alatt, amit Anonimus is Fehéregyház (Eclesia Álba) néven említ. A helység nevét a megszálló törökök őrizték meg számunkra, mert Akkil –Isza néven törökül is Fehéregyházának nevezik. Igy maradt meg a Klisza szó, amelyet az 1692-ben betelepült szerb menekültek is szívesen használtak, hiszen a szó a számukra sem ismeretlen. A dalmát klis, várat jelent. Ha mindezekhez hozzá vesszük, hogy innen Keletre a Dunától nem messze, a Kárpát-medence egyik legnagyobb avar temetőjét találták meg, akkor biztosra vehetjük, hogy az avar főváros itt volt valahol ebben a térségben, amely nem lehetett más korábban, mint Atilla városa. Tehát Bonfini leírásaiban szereplő templom valóban itt lehetett, és nem kizárható, hogy éppen ide építették azt a bizonyos templomot.

A képeket 2011. március 14-én készítettem, a szöveget az ott álló emléktábláról vettem.