A mondás szerint a
jó pap holtig tanul. Bár nem vagyok pap, a 70. évemen túl
beiratkoztam a kaliforniai egyetem online tanfolyamára,
ami arról szólt, hogy hogyan használhatjuk ki minél hatékonyabban
agyunk tanulási képességeit. Akkor tanultunk meg valamit igazán
jól, ha másoknak is tovább tudjuk adni. Ezt kísérelem meg
megtenni ezzel az írással, hátha más is kedvet kap a tanuláshoz.
Életkor és tanulás
Mára már megdőlt
az a korábbi elképzelés, hogy ahogyan idősödünk, úgy csökken
agyunkban az idegsejtek száma és vele együtt romlanak a szellemi
képességeink. Valójában életünk végéig keletkeznek új
idegsejtek, és a kapcsolatuk minősége (az ún. szinapszisok
létrejöttével) tanulás útján korlátlanul fejleszthető. Ha
rászánjuk magunkat a tanulásra, akkor olyan témát válasszunk,
ami érdekes, és új kihívást jelent számunkra. Az internetes
források számtalan ingyenes lehetőséget kínálnak, szinte
bármilyen témában találhatunk e-könyveket, online tanfolyamokat,
„webinárium”-okat. Én ezen
az oldalon keresztül jutottam el a University of California
kurzusára, ami a Tanuljunk meg tanulni címet viselte.
A nagy ellenség: a halogatás
Agyunk ösztönösen
tiltakozik az olyan nemszeretem dolgok ellen, mint amilyen a tanulás
is. A tiltakozás agyi mechanizmusa a fájdalom érzéséhez hasonló, azonban egyszerű technikák segíthetnek a kezdeti ellenérzés
legyőzésében. Ha megvan már bennünk a kellő elszántság,
akkor este, lefekvés előtt írjuk össze a másnapi tennivalóinkat.
Nem kell tűzzel-vassal ragaszkodni a leírtakhoz, de a következő
nap vége felé vegyük elő a listánkat, és nézzük meg, mi
teljesült belőle. Gondolkodjunk el azon, hogy mi az, amit
elvégeztünk, mi az, ami elmaradt, és miért. Még jobb, ha nem
csak elgondolkodunk rajta, hanem kipipáljuk az előző napi
listán, hogy mit végeztünk az eltervezettekből. Ha rászántuk
magunkat a tanulásra, áldozzunk rá nem több, mint napi 25 percet.
Keressünk egy kényelmes zugot magunknak, és
zárjunk ki minden olyan körülményt, ami megzavarhat. Kapcsoljuk
ki a telefonunkat, némítsuk el a számítógépen a közösségi oldalak üzeneteit is! Szinte minden háztartásban található egy
konyhai időzítő, húzzuk fel 25 percre, és tegyük magunk mellé.
Ezek a konyhai időmérők sokszor paradicsom alakúak, ezért a
paradicsom olasz neve alapján „pomodoro”-nak hívják a világ
sok részén ezt a technikai segédeszközt, ami esetünkben az
iskolai óravégi kicsengetést helyettesíti. Agyunk ösztönös
tiltakozását a kevésbé kellemes elfoglaltság ellen azzal
nyomhatjuk el, ha valamilyen jutalmat is kitűzünk magunknak arra az
esetre, amikor megszólal a csengő. Bármi lehet a jutalom: egy
szelet csoki, egy séta a parkban, vagy a facebookos ismerőseink
legújabb beírásainak az elolvasása, a lényeg az, hogy valami
olyan legyen, ami egy kis örömet jelent számunkra.
Fókuszált és
diffúz tanulás, rövid és hosszú távú memória
A tanulás bonyolult
agyi folyamat. Amikor leülünk azzal az elhatározással, hogy most
tanulni fogunk, és csak a tanulni valóra figyelünk, ezt fókuszált
tanulásnak hívják. A megtanultak ilyenkor először az agyunk rövid távú
memóriájába kerülnek, onnan kell áthelyezni őket a hosszú távú
memóriába, hogy tartósan megmaradjanak. Ez tevékenység a kevésbé
ismert, úgynevezett diffúz tanulás során történik. A diffúz
tanulás közben nem kell koncentráltan figyelni, ellazult
állapotban próbáljunk visszaemlékezni a fókuszált tanulás
során megismert dolgokra. Zenehallgatás, séta, sportolás közben,
vagy este elalvás előtt idézzük fel a tanultakat, az
agykontrollosok erre mondják, hogy ilyenkor „lemennek alfába”.
Ebben az állapotban nem csak a hosszú távú memóriába való
áthelyezés folyik, hanem ilyenkor, gondolataink csapongása közben
születnek meg az igazán kreatív ötletek, a frissen tanultaktól
távol eső emlékeinkkel történő összekapcsolódások során.
A fókuszált és
diffúz tanulás közti különbség leginkább egy flipper
játékkal szemléltethető. A kilőtt golyó jelképezi a
gondolatunkat, és az ütközők jelentik azt, amikor a gondolatunk
kapcsolódik valamilyen régebbi vagy újabb emlékünkhöz.
Intenzív, koncentrált tanulás esetén olyan flipper gépet
képzeljünk el, ahol az ütközők sűrűn egymás mellett vannak, a
gondolataink nem kalandoznak el távoli területekre. A diffúz
tanulás ezzel szemben egy olyan flipper géphez hasonlít, ahol
kevés, egymástól messzebb elhelyezett ütközőt találunk. A
gondolataink ilyenkor szabadabban járnak, váratlanul szokatlan
összefüggéseket, analógiákat fedezhetünk fel, ami hozzájárul
ahhoz, hogy a megtanultak tartósan megmaradjanak az agyunkban.
A megértés
illúziója, a tanultak megerősítése
Sokszor előfordul,
hogy olvasunk, hallunk valamit, és előjön bennünk az „aha”
érzés, hogy hát persze, ez világos, így van, értem, ezzel nem
kell már tovább foglalkozni. Aztán egy nap, vagy akárcsak egy óra
múlva már el is felejtjük az egészet. Léteznek különböző
technikák, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy megjegyezzük a
dolgokat. Az emberi agy az évmilliók során úgy fejlődött ki,
hogy a létfenntartáshoz, a táplálékszerzéshez, harchoz
kapcsolatos dolgok ragadnak meg a fejünkben a legjobban. Ilyenek
lehetnek az illatok, a színek, és a tájékozódással összefüggő
dolgok, mint pl. a hely, az idő, az irány. Az elvontabb dolgokat,
például a matematikai összefüggéseket sokkal nehezebb
megjegyezni, és könnyebben el is felejtjük őket. A fejünkben
meglévő, jól ismert emlékeket egyféle ruhafogasnak használva
összekapcsolhatjuk őket a megjegyezni kívánt új dolgokkal.
Például én úgy jegyeztem meg a PIN kódomat, hogy a fejemben
összekapcsoltam két budapesti villamosvonallal, és a számok
megjegyzése helyett arra emlékeztem vissza, hogy a város melyik
részéből hová, milyen járatokkal szeretnék eljutni. Más
módszerek is léteznek a számok megjegyzésére, erre jó példa a
pi szám értéke. Az iskolában belénk verték a közelítő
értéket, pi = 3,14. A pontos érték azonban egy végtelen hosszú
számsorozat, amelyben a számjegyek rendszertelenül ismétlődnek.
A további számjegyek megjegyzésére szolgálnak a pi-versek,
ahol egy értelmes szövegben a szavak betűinek száma adja ki az
egyes számjegyeket. 12 tizedesjegyet például ezzel a mondattal
jegyezhetünk meg:
Nem a régi s durva közelítés, mi szótól szóig így kijön betűiket számlálva.
3, 1 4 1
5 9 2 6 5 3 5 8
9
A Szász Pál
matematikus nevéhez fűződő szöveg tovább is folytatódik,
egészen 30 jegyig, akit érdekel, az a fenti linken megtalálhatja.
Egy hasonló
technika az összefüggések megjegyzésében is segíthet.
Villamosmérnök vagyok, ezért a szakmám egyik alapvető
összefüggését, az Ohm törvényt választottam ennek
illusztrálására. Úgy gondolom, hogy sokan már el is felejtették
a képletet azóta, hogy a fizikaórára be kellett magolnunk, ezért
most leírom az összefüggést:
U = R
·
I
ahol
U a feszültség, R az ellenállás, és
I az áramerősség. Hogyan lehet ezt fejben tartani? Keressünk
ezekkel a betűkkel kezdődő szavakat, és minél képtelenebb,
szürreálisabb lesz az eredmény, annál jobb, mert a furcsa dolgok
jobban megragadnak a fejünkben. U, mint uborka, R mint repül, I
mint iskola. Képzeljünk el egy nagy
szárnyas uborkát, ahogy az iskolába repül. Ha ügyesek vagyunk,
akár le is rajzolhatjuk, akkor még jobban fogunk emlékezni rá.
