2009. augusztus 17., hétfő

Éjszakai kalandozás a Zselicben – Európa első Csillagoségbolt-parkjában

Egyre kevesebb helyet találunk az országban, ahol a csillagos égbolt még zavartalanul megfigyelhető a derült éjszakákon, ezek egyike a Zselicség.
Attachment: zselic.pps

2009. augusztus 12., szerda

Betiltják az izzólámpákat

Most fordítottam le egy anyagot, 10 kérdés -10 válasz erről a témáról. Felteszem ide is, mert úgy gondolom, hogy többeket érdekelhet. A fordítás az Osram részére készült, de a lényege akkor is igaz, ha mondjuk Tungsram vagy Philips lámpákat használunk.

Igaz, hogy 2009. szeptember 1.-je után a fogyasztók egyáltalán nem vásárolhatnak izzólámpát?

Az EU irányelv fokozatos visszavonást irányoz elő. A direktíva értelmében 2009. szeptember 1. után nem árusíthatók a 80 W  vagy ennél nagyobb teljesítményű (Magyarországon az általánosan használt 100 W-os), illetve a homályos burás izzólámpák, az A energiaosztályú kompakt fénycsövek kivételével. Évről évre fokozatosan eltűnnek az EU üzleteinek polcairól a  kisebb teljesítményű izzólámpák is. 2012-re az összes, 7 W-nál nagyobb teljesítményű izzólámpa  kereskedelmi forgalmazása megszűnik. A különleges célú izzólámpák (pl. a sütőkben használt lámpák) továbbra is megmaradnak, de a jövőben ezek címkéjén fel kell tüntetni a különleges célú alkalmazást.

Tényleges alternatívát jelentenek a LED lámpák?

Bár a LED-ek fejlesztése még csak a korai szakaszban tart, a világító diódák lassan, de biztosan megtalálják a helyüket az általános célú világítási piacon. Az OSRAM már megjelent olyan LED lámpákkal, amelyek a hétköznapi életben is sokoldalúan használhatók. Az OSRAM PARATHOM kisteljesítményű LED fényforrások főleg spotlámpákban és a dekoratív világításban használhatók. A LED-ekben még sok tartalék van a fényerősség és a hatásfok növelése tekintetében. Az OSRAM kutatócsoportja intenzíven fejleszti a becsavarható lámpafejjel ellátott LED lámpát, amely tökéletesen helyettesít egy 40 W-os izzólámpát. A termék piaci bevezetése 2009 nyarára várható.

Hogyan találja meg ezután a fogyasztó a megfelelő lámpát?

Energatakarékos termék, pl. halogénlámpa, kompakt fénycső vagy LED vásárlása esetén a fogyasztónak a következő kérdésekkel kell szembenézni:

1. Mire akarom használni a lámpát?

2. Milyen fényforrásra van szükségem? Spotlámpára, vagy nagy területet bevilágítóra?

3. Mennyi energiát szeretnék megtakarítani?

4. Milyen legyen a fény?

5. Milyen színű legyen a fény? Tökéletesen hasonlítson az izzólámpa fényére, vagy eltérhet attól?

Ha a fogyasztó megválaszolja ezeket a kérdéseket, megtalálhatja a megfelelő fényforrást. A gyártók által a csomagoláson feltüntetett információ jó útmutatást ad ehhez. Pl. az OSRAM azzal segíti a fogyasztókat a vásárlási döntésben, hogy a különböző technikákat különböző színekkel jelöli, az energiatakarékos termékeken egy zöld villám található.

Nem tetszik az energiatakarékos lámpák hideg fénye, mit tehetek?

Használhatunk halogénlámpákat, azok melegebb fényt bocsátanak ki. De a kompakt fénycsövek területén is hatalmas előrelépések történtek. Most már igen sokféle formai változatban kaphatók, olyanok is vannak közöttük, amelyek látszatra szinte megkülönböztethetetlenek a hagyományos izzólámpától. Érdekességként megemlítjük, hogy a fogyasztók szerte a világban különböző formákat részesítenek előnyben. Ugyanez vonatkozik a fény minőségére is. Amíg a németek a melegebb fényszíneket kedvelik, a Dél-Európa és Ázsia melegebb éghajlatú részein élők inkább a hidegebb, 4000 és 6000 Kelvin közötti fényszíneket keresik. Az, hogy egy fény hideg vagy meleg, a színhőmérsékletétől függ, amit Kelvin-ben mérnek. A hagyományos izzólámpa fénye 2700 Kelvin-nek felel meg. Az OSRAM "melegfehér" kompakt fénycsöve most már szintén 2700 Kelvin-es. A fényszín magválasztásakor a fogyasztóknak arra is célszerű figyelemmel lenni, hogy a lakótérben csak egyetlen fényszín uralkodjon. Például egy fényforrás hidegfehér színe könnyen befolyásolhatja egy másik lámpa melegfehér fényét, és az általános benyomás hidegebb lesz annál, mint amit el szeretnénk érni. Az OSRAM azt ajánlja, hogy a felhasználók gondosan tanulmányozzák a csomagoláson feltüntetett információkat, és csak minőségi terméket használjanak, mivel csak ezeknél garantálható, hogy a csomagoláson feltüntetett tájékoztatás valóban megfelel a tényleges jellemzőknek. 

Jól járnak a fogyasztók? Hiszen az energiatakarékos lámpák sokkal drágábbak!

Ez csak akkor van így, ha kizárólag a beszerzési árat nézzük. Teljes élettartamuk alatt az energiatakarékos lámpák ténylegesen pénzt takarítanak meg. Az energiatakarékos lámpa a hagyományos izzóval összehasonlítva valóban drágább, de ez nem szabad, hogy félrevezessen bennünket. Használatuk során az energiatakarékos fényforrások ára megtérül, mert sokkal kevesebb áramot fogyasztanak. Egy 100 W-os izzó (Németországban) kb. 1 Euróba kerül, az ennek megfelelő fényt adó 20 W-os energiatakarékos lámpa 7 Euro. Mivel az energiatakarékos lámpa hosszabb élettartamú, ezalatt az idő alatt 15 izzólámpát kellene megvásárolni. Ugyanakkor az energiatakarékos kompakt fénycső az élete során kb. 252 Euro megtakarítást termel a villanyszámla csökkentésével. A magasabb ár tehát körülbelül 1 év alatt megtérül. A megtakarítás a HALOGEN ENERGY SAVER lámpák használata esetén is jelentkezik: ha egy lakásban 39 ilyen lámpát használnak, a család évente kb. 150 Eurót takaríthat meg.

Mi a helyzet a halogénlámpákkal, azokat is betiltják 2009. szeptember 1.-től?

Nem, a halogénlámpák 2009. szeptember elsejével nem kerülnek tiltólistára. Az EU irányelv nem vonatkozik a törpefeszültségű (12 V-os) halogén spotlámpákra. A D energiaosztályú halogénlámpákat azonban 2009 és 2012 között a watt és lumen értéküktől függően fokozatosan kivonják a piacról. OSRAM erre is megtalálta a választ, és a fogyasztóknak a C energiaosztályú, energiatakarékos halogénlámpákat ajánlja. Ezeket a lámpákat HALOGEN ENERGY SAVER néven hozzák forgalomba, és a hagyományos izzólámpával összehasonlítva akár 30% energiamegtakarítást is el lehet velük érni.  

Pontosan mire vonatkozik ez az EU irányelv?

Az új EU irányelv a háztartások világításának minimális követelményeit fogalmazza meg. Ez azt jelenti, hogy 2009. szeptember 1. után a nagy energiafogyasztású háztartási célú lámpák többé nem forgalmazhatók. Mindez az EU klímavédelmi politikája miatt történik. 2012-ig fokozatosan visszavonják az izzólámpákat, az EU irányelv pontosan meghatározza, hogy melyik lámpát mikortól nem szabad árusítani. A kivonás elsősorban a hagyományos izzólámpákat érinti. Pl. 2009. szeptember 1.-től megszűnnek a homályos burás lámpák, az A energiaosztályú kompakt fénycsövek kivételével. Ettől az időponttól kezdve a 80 W-os és ennél nagyobb teljesítményű  lámpák árusítása is megszűnik. Az új irányelv ezen kívül az európai vásárlók érdekeinek szem előtt tartásával csomagolási és minőségi követelményeket is előír. 

Mi lesz ebből a környezet tényleges haszna?

A világban a világításra fordított energiának több mint 1/3-a megtakarítható. Ez a villamos energiaszükséglet 900 milliárd kWh-val, és a világméretű széndioxid-kibocsátás 450 millió tonnával való csökkenését jelenti.

Mi a lényege ennek az egésznek?

Az új EU direktíva egy intézkedés-sorozat része, amelynek a célja az, hogy jelentősen csökkentsék a villamos készülékek által fogyasztott energia mennyiségét. Az irányelv elsődleges célja az, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésével védje a környezetet. Emellett a fogyasztók pénztárcájára is jótékony hatással van. A hagyományos villanykörték szinte zabálják az energiát, a felhasznált energiának mindössze 5%-a alakul fénnyé. A fennmaradó 95%-ot az izzólámpák hővé alakítják. Az 1985-ben megjelent energiatakarékos lámpákkal az energia, és ezzel együtt a CO2 kibocsátás 80%-a megtakarítható, a hagyományos izzókkal összehasonlítva. Tehát a megtakarítási lehetőség óriási. És a kevesebb energia pénzbeli megtakarítást is jelent.

Mi változik a fogyasztók szempontjából?

2009 szeptember 1.-től az izzólámpák egyes változatai eltűnnek a polcokról. Ezek a homályos burás típusok, és a 80 W-nál nagyobb teljesítményű lámpák, az A energiaosztályú homályos burás kompakt fénycsövek kivételével. Ettől kezdve minden évben, 12 hónapos időközökben, további lámpafajták és teljesítmények kerülnek tiltó listára. A fogyasztóknak azonban nem kell azzal számolni, hogy nem kapnak fényforrást a világítótestekbe, és a lakás sötétben marad. OSRAM máris megjelent az összes alkalmazáshoz, lámpatesthez és teljesítményhez illeszkedő energiatakarékos fényforrással. A jelenleg rendelkezésre álló alternatívák: az energiatakarékos lámpák (kompakt fénycsövek), és a halogénlámpák, amelyekhez a közeljövőben a LED fényforrások is csatlakoznak. Az otthonokban meglévő izzólámpákat természetesen tovább lehet használni, ezeknek a lámpáknak csak az eladását tiltják meg az EU-ban. Ha 2009 szeptember 1. után új fényforrást kell vásárolni, akkor ennek már egy minőségi termékeket előállító gyártótól származó, energiatakarékos típusnak kell lenni.

Az élettartam, költség- és CO2 megtakarítási adatok áttekintése:

Gyártmány

Élettartam, h

Energiamegtakarítás, %

Költségmegtakarítás Euro-ban az élettartam végéig 

100 W izzólámpa

1000

-

-

Dulux EL Longlife 20 W energiatakarékos lámpa

15,000

80

252,-- Euro, 0,21 €/kWh áramdíj feltételezésével

Halogen Energy Saver 70 W

2000

30

12,60 Euro, 0,21 €/kWh áramdíj feltételezésével


Új influenza

Immár kis hazánkban is több millió ember beoltására készülnek az újinfluenza ellen. Reméljük, nem teszik kötelezővé az oltást, bár ez sem lehetetlen… A háttérben azonban olyasmi húzódhat meg, amihez képest egy Cook-krimi világa az ártatlanok földje – de agyonhallgatja a média.

Egy osztrák oknyomozó riporternő, Jane Burgermeister feljelentést tett bioterrorizmus és népirtási kísérlet vádjával az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és még néhány, nagy tekintélyű kormányzati és egyéb hivatali szervezet ellen. Ezt követően áprilisban a Baxter AG és az Avir Green Hills Biotechnology of Austria nevű vállalatokat jelentette fel a madárinfluenza vírus előállításának és terjesztésének vádjával. Állítása szerint szándékosan – a WHO megbízásából – szaporítottak 72 kg élő madárinfluenza vírust, hogy később profitálhassanak a világméretűvé nőtt járványból. Egy cseh tudós vizsgálta a szezonális influenza elleni oltóanyagokat, ekkor fedezte fel, hogy abban élő H5N1 és H3N2 vírusok találhatók.
 
A média hallgat, az FBI nyomoz
 
A riporternő azt állítja, hogy döntő bizonyítékokkal rendelkezik arról, miszerint a gyógyszergyárak és a különböző állami szervek elkötelezetten és odaadóan terjesztik a halálos biológiai vírusokat abból a célból, hogy világméretű járványokat robbantsanak ki. Éppen ezért az újságírónő tiltó végzést szeretne a kötelező oltások ellen, mert véleménye szerint a kötelező oltások hatóanyagait szándékosan fertőzik meg élő vírussal. 
 
A gyanú és a feljelentés híre terjedni kezdett az interneten, a meghatározó médiumokban azonban egy betűt sem találunk erről a tényről, bár ennek felkapott és sokat közölt hírré kellett volna válnia. Az sem meglepő, hogy sokan csupán kacsának, pletykának gondolták a hírt, esetleg egyszerűen egy újabb összeesküvés-elméletnek. Az eset azonban az FBI aktáiba is bekerült, és úgy tűnik, Jane Burgermeister biztos a vádjaiban. A média részéről már megszokhattuk ezt a fajta hozzáállást, vagyis a ködösítést. A gyógyszeripar szerepe és befolyása hatalmas a médiára – állítja a saját tapasztalatai alapján is dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró.
 
Kötelező védőoltás – fenyegetés egészségünk és szabad döntésünk ellen?
 
Tény, hogy napjainkban valóban lehetséges törvényes úton a kötelező védőoltás elrendelése. Ez ad lehetőséget a különböző magas rangú szervezeteknek arra, hogy embertársaikat akár halálos veszélynek is kitegyék különböző üzleti kapcsolataik és a profit érdekében. A kötelezően beadandó, mérgezett vakcinák valóban kivédhetetlennek bizonyulnak, ugyanis jelenleg nincs garancia a biztonsággal beadható oltásokra. Ha a szervezetünk nem várt módon reagál az oltóanyagra, szinte reménytelen kártérítési perrel próbálkoznunk.
 
Nem az a fontos, hogyan vélekedünk Jane Burgermeisterről és vádjairól. A tényleges és sürgető probléma az, hogy szembe kell néznünk a ténnyel: kötelező védőoltást rendelhetnek el az újinfluenza (korábbi nevén: sertésinfluenza) ellen. Egy olyan betegség ellen, amelyről – a WHO és egyéb egészségügyi szervezetek biztatására – ok nélkül sulykolja belénk a híreket a média, holott több mint kétszer nagyobb esélyünk van arra, hogy villám csapjon belénk, mint arra, hogy megfertőződjünk és meghaljunk az újinfluenzában.
 
Hisztériakeltés, eltúlzott kockázat
 
Az Egyesült Államok egyik korábbi elnökjelöltje, Ron Paul képviselő (akinek egyébként orvosi végzettsége is van), egy nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy pénzügyi nyereség céljából az újinfluenza inkább hasonlít egy hisztérikus médiacirkuszra, mint halálos világjárványra. Nyilatkozatában emlékezteti az embereket a legutóbbi, 1976-os sertésinfluenza elleni oltási program kimenetelére. Akkoriban – közvetlenül az influenza miatt – egyetlen ember halt meg, ugyanakkor 25-en haltak bele az életmentő célra kijelölt oltások káros mellékhatásaiba, és több száz ember vált rokkanttá a vakcina okozta Guillain-Barré szindróma miatt. A képviselő szerint – dr. Mercola orvos-szakíró is egyetért vele –, az újinfluenza teljes mértékben jelentéktelen betegségnek tűnik, ha összehasonlítjuk egyéb halálos járványokkal, mint például a tuberkulózissal (tbc) vagy egyéb fertőző betegségekkel. Ha fölmérjük a betegség valódi veszélyességi fokát, nyilvánvalóvá válik, hogy teljesen indokolatlanok a nemzetközi szervezetek intézkedései és az esetleges katonai beavatkozások.
 
Megfontolva a rendelkezésre álló tényeket és a valós kockázatokat, az influenza elleni jelenlegi reakció több kérdést is felvet. Vajon mi is a valós indíték? Miért is tapasztalható ez a túlzott elővigyázatosság egy olyan betegség ellen, amely többnyire gyenge tüneteket okoz, és a halálozási kockázata is rendkívül alacsony? Jane Burgermeister úgy gondolja, a kezében van a válasz, és ezt bizonyítani is tudja. A riporternő a nyomozati anyaga alapján állítja, hogy a védőoltás sokkal nagyobb veszélyt hordoz magában, mint maga a vírus. Természetesen mindenki maga dönt, hogy elfogadja-e az újságírónő állításait, de bármi is az igazság, a kötelező beoltatást kerülnünk kell, ha kicsit is fontosnak tartjuk saját, valamint családunk, barátaink és gyermekeink életét és egészségét.
 
Baxter, a vírusosztó
 
Tökéletesen beleillik a képbe, hogy a Baxter International cég megbízást kapott az újinfluenza elleni oltás kifejlesztésére – annak ellenére, hogy éppen vizsgálat zajlik ellene a néhány éve történt madárinfluenza vírus terjesztése miatt. 2009 februárjában a Baxter influenza elleni vakcinákat és címkézetlen H5N1 vírust (a madárinfluenza emberekben megjelenő formája) küldött egy osztrák kutatóközpontnak. Mivel csak influenza elleni védőoltást vártak a rakományban, az osztrákok ellenőrzés nélkül továbbküldtek bizonyos mennyiségű – fertőzött – anyagot Csehországba, Szlovéniába és Németországba. Egészen Csehországig nem vették észre a bajt.
 
A cseh laboratóriumban azonban észlelték, amikor az oltóanyaggal vadászgörényeken végeztek kísérletet. Az állatok, miután beoltották őket, váratlanul elpusztultak. Ekkor fedezték fel a fertőzött oltóanyagot. Miért maradt mégis következmények nélkül egy ilyen nagy horderejű ügy? Ha ez a mennyiségű élő madárinfluenza vírus és egyéb, szezonális vírusok elérték volna a népességet, annak szörnyű következményei lehettek volna. A H5N1 vírus nem fertőzi meg könnyen az emberi szervezetet, de a szezonális influenza vírusa igen. A mindkét vírusnak kitett emberi szervezet könnyen a kettő kombinációjának hordozójává és a halálos madárinfluenza vírus átadójává válhatott volna.
 
Halált okozó gyógyszerek
 
Jane Burgermeister szerint ez az eset a Baxter és más biotechnológiai cégek szándékos akciója volt, hogy a betegséget terjesztve nyereséghez juthassanak. Az osztrák egészségügyi miniszter megerősítette, hogy eljárás indult a Baxter ellen, valamint az osztrák hatóságok is vizsgálják az ügyet. De nem csak a Baxter az egyetlen vétkes.
 
2008-ban több mint 80 ember meghalt, több száz pedig megbetegedett fertőzött heparintól (vérhígító gyógyszer). 2001-ben több mint 50 dialízises beteg halt meg a Baxter hibás berendezései miatt. A Baxter egyik leányvállalatát nemrég 2 millió dollárra büntette a bíróság az intravénás gyógyszerek árának szándékos, mesterséges emeléséért. A Baxter hihetetlen hanyagsága, a potenciálisan veszélyes, esetleg halált okozó gyógyszerekkel való kereskedése tehát már önmagában elegendő indok lenne arra, hogy ne kerülhessenek be az újinfluenza elleni oltást kifejlesztők piaci versenyébe.
Az eddigi ismeretek alapján kijelenthető, a Baxter International nem alkalmas arra, hogy vakon rábízzuk önmagunkat, az egészségünket és a pénzünket.
 
A vád súlyos, de még nem bizonyított
 
Burgermeister nyomozati anyaga és az FBI dokumentumai alapján arra lehet következtetni, hogy „egy nemzetközi bűnszövetkezet szándékos népirtást próbál végrehajtani az Egyesült Államok népessége ellen egy mesterségesen generált (genetikai) influenzajárvány és kötelező védőoltási program révén. Ezekkel tömeges haláleseteket és az emberi szervezetben bekövetkező maradandó károsodásokat okozhatnak.” A bűnszövetkezetnek állítólag a WHO-nál, az ENSZ-ben és egyes gyógyszergyáraknál (Baxter, Novartis) is megvannak az emberei, és tőkefedezetet nyújt a különböző mesterséges vírusok fejlesztésére, előállítására és terjesztésére. Ezzel teszik indokolttá a tömeges védőoltások bevezetését, amelyeket biológia fegyverként alkalmaznának. Akár igaz, akár nem, hogy a tömeges védőoltások szorgalmazása valójában a népesség ritkítását szolgálja, kétség sem fér ahhoz, hogy az újinfluenza elleni oltás határait a gyógyszergyárak és más kapcsolódó szervezetek pénztárcája szabja meg.
 
Csak a halottak nem tartoznak a célcsoportba…
 
Június 13-án a WHO az újinfluenzát megállíthatatlan világjárványnak minősítette. Felszólította a tagállamait (194 országot) az oltóanyagok raktározására. Egy pénzügyi elemző szerint a Tamiflu (a szezonális influenza elleni gyógyszer) eladásából származó bevétel a közeljövőben 388 millió dollár körül alakulhat, az újinfluenza elleni oltóanyagokból származó bevételek pedig valószínűleg több milliárd dollárra rúgnak majd. A CNN jelentése szerint csupán az Egyesült Államok kereslete 600 millió adagot jelentene az újinfluenza elleni vakcinából, tehát minden amerikaira 2 adag jutna. Ez jócskán meghaladja a szezonális influenza elleni vakcinák számát, ami összesen 115 millió adag.
 
A Szakértők Stratégiai Tanácsadó Csoportja (ez a WHO legmagasabb rangú tanácsadó szervezete, amely védőoltásokkal is foglalkozik) az újinfluenza ellen legfőképpen a következő célcsoportok beoltását javasolja:
  • egészségügyi dolgozók
  • várandós nők
  • 6 hónapnál idősebb, krónikus betegségben szenvedő gyermekek
  • krónikus megbetegedésben szenvedő felnőttek (pl. asztma, krónikus elhízás, légzőszervi panaszok)
  • 15-49 év közötti egészséges felnőttek
  • egészséges gyermekek
  • idősek
Ezután jogos a kérdés: a halottakon kívül kimaradt-e valaki a felsorolásból?
 
Mit tehetünk, ha hiszünk a hírnek?
 
A félelem, a pánik és a heves érzelmi reakciók nem segítenek rajtunk ebben a kihívásokkal teli időszakban még akkor sem, ha a kormány és az érdeküket szolgáló szervezetek, valamint a média ilyen reakciókat próbálnak kicsikarni belőlünk. Józan eszünk és megfontolt döntéseink sokkal jobban szolgálják a saját és a családunk érdekeit. Ezt kellene az eszünkbe vésni ahelyett, hogy bedőlünk a sajtó által megállás nélkül szajkózott szenzációknak. Emellett nem szabad elfelednünk, hogy bármilyen influenza megelőzhető – védőoltás nélkül is – az életvitelünkben végrehajtott megfelelő változtatásokkal, az egészségünkre, a környezetünkre fordított nagyobb figyelemmel.
 
(Forrás: Infowars, June 25, 2009; WakeNews [innen letölthetők Burgermeister dokumentumai]; Journalist Accuses WHO of Plan to Commit Mass Murder; angolból fordította: Hunyadi Edit)

___________________________________________________________________________

Ezt a szöveget e-mailben kaptam, de a neten is több helyen megtalálható. Mit higgyen ezután az ember? A linkek élnek, a dokumentumok letölthetők, de az újságírónő oldala egy pénzgyűjtő oldal...  Drága a per, ugyan tessenek már egy kicsit adakozni!
Megnéztem a vádindítványt, nincs rajta se címzés, se bírósági érkeztető pecsét, se aláírás. Az anyagokban szereplő hivatkozások (amerikai kongresszusi, szenátusi határozatokra mutató linkek) közül találomra leellenőriztem egyet-kettőt, és valósaknak tűnnek.
Mindenesetre én nem hiszem, hogy beoltatom magamat.

2009. augusztus 10., hétfő

Észmegálló 4 - parkolási bünti

Hivatalos, tértivevényes felszólítás érkezett a címemre Szegedről. Posta, sorbanállás, igazolom magam, átveszem. Egy csekk van benne, mellette egy levél, hogy valamikor (ki tudja mikor) nem fizettem a parkolásért. Azt állítják, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében joguk van behajtani a régi tartozásokat is, de ők most olyan aranyosak, hogy megelégednek azzal is, ha a tartozás felét befizetem. Egy szépséghibája van a dolognak: egy olyan rendszámra hivatkoznak, amilyen rendszámú autóm nekem soha nem volt. Most ezt a válaszlevelet írtam nekik:

Tisztelt Szegedi Közlekedési Kft.!

Megkaptam BEF:1640/2009 sz. levelüket, melyben felszólítanak parkolási pótdíj befizetésére.

Levelük kapcsán tájékoztatom Önöket, hogy a levélben említett INZ 639 rendszámú gépkocsi nincs és soha nem is volt a tulajdonomban. A levélben említett F1 és F2 jelű felszólításokról nincs tudomásom, ilyeneket nem kaptam, és az elmúlt 1 évben nem is jártam Szegeden.

Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy nevem és címem milyen módon jutott a tudomásukra, hogy amennyiben valamilyen nyilvántartásban téves adat szerepel, kezdeményezhessem annak törlését.

Az 5875 Ft-os összegről szóló csekket a fenitek miatt természetesen nem fizetem be.


Most várom, hogy mi fog történni.

2009. augusztus 5., szerda

Telefonálj ingyen

http://voipdiscount.com/en/freetrialcall.php
Ha van vezetékes telefonod, akkor erről az oldalról ingyen hívhatod a világ szinte összes vezetékes telefonját (és néhány országban, pl. az USA-ban a mobilt is). Nem kell se regisztrálni, se telepíteni, csak a saját, és a felhívni kívánt számot kell nemzetközi formában megadni (pl. egy budapesti szám elé a +361-et beírni). Még hangkártya vagy mikrofon se kell hozzá. Először odacsenget a saját telefonodra, azt felveszed, és már hallod is hogy a vonal másik végén kicseng a hívott szám. Túl hosszú beszélgetésekhez nem jó, kb. 5 perc után bont, de akkor újra lehet hívni.

ZX Spectrum játékok

http://www.zxspectrum.net/
Aki elég öreg ahhoz, hogy a 80-as évek elején már játszott számítógépes játékokat, az minden bizonnyal ZX Spectrumot vagy Commodore 64-et használt. Ezen az oldalon összegyűjtötték a spectrumos játékokat, semmit nem kell se letölteni, se telepíteni, elég egy katt és indulhat a nosztalgia. Nekem a ManicMiner volt a kedvencem, akkor végig tudtam menni az összes szinten. Most meg voltam elégedve magammal, hogy az első szobán túljutottam.

2009. augusztus 4., kedd

Észmegálló 3 - pillepalack

Lecipeltem egy zsák összenyomott pillepalackot, és gondosan beledobáltam a szelektív hulladékgyűjtőbe, azzal a jóleső érzéssel, hogy tettem valamit a környezetért. Aztán felcipeltem egy karton ásványvizet a második emeletre, majd kinyitottam a számítógépemet. Ezt a mellékelt pps-t találtam benne. Elgondolkoztató, nem?
Attachment: viz.pps