Nyugdíjba megy az első magyar tévéadó

2011. augusztus 15-én, hétfőn végleg lekapcsolják az 1-es csatornán, a budapesti Széchenyi-hegyről sugárzó tévéadót. Ez azzal is jár, hogy feleslegessé válnak a tetőkön évek óta az enyészetnek kitett nagyméretű antennák (azok, amik meggörbültek Gombóc Artúr alatt a mesében).  Amint a netről megtudtam, a 30 kilowattos televíziós nagyadót 53 éve, 1958. február 22-én adták át.

„A Magyar Televízió létesítéséről egy 1952-es pártvezetőségi határozat nyomán 1953. január 23-án döntött a kormány. A fő szempont a devizakímélés volt, így mindent hazai erőből akartak megvalósítani. A kép- és hangadó berendezéseket a Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hoztak létre, akik 1953 decemberében sikeresen sugározták kísérleti adásukat egy 4 kilométerre lévő tévékészülékbe. Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs utcai volt Hargita Penzióba vitték, innen indult 1954 januárjában a kezdetben csak a fővárosban vehető folyamatos műsorszórás 100 wattal. Megalakult a Magyar Rádió TV-főosztálya, adást kedden és csütörtökön este fél nyolc és tíz között sugároztak, a fennmaradó időben ipari adások folytak vagy a monoszkópot lehetett nézni.
Állami vevőkészülék csak mintegy száz politikusnak és műszaki vezetőnek jutott, a nép a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Corvin áruház és a Divatcsarnok kirakatában láthatta az új csodát. Az adás nem minden irányban volt egyforma minőségű: a legenda szerint egyszer egy elvtárs betelefonált, hogy állítsák át az antennát, mert mákos a kép. Nem lehet, Rákosinál éppen jó - volt a válasz.
Az 1956-ban telepített 1 kilowattos, magyar gyártmányú berendezés már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben, s beszereztek egy közvetítőkocsit is Angliából, amely először az 1957-es május elsejei felvonulást közvetítette. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a stúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették, a megszüntetett Lenin Intézet helyére. Az 1958. február 22-én átadott, 11-emeletes torony öt szintjét a 30 kW-os német gyártmányú adóberendezés foglalta el, további hármat azok a mikrohullámú berendezések, amelyek a stúdió és az adóállomás közt teremtettek kapcsolatot. A tetőn egy 39 méteres, ún. lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett.”

További érdekesség, hogy azért választották a legalacsonyabb frekvenciát, mert a németek, akik az adóberendezést készítették, ehhez hasonló frekvenciát használtak már 1936-ban, a berlini olimpiáról adott közvetítéseiknél. Ez a frekvencia jóval messzebbre eljut, mint a magasabb csatornaszámúak, szinte az egész országot besugározta. A fővárostól messzebb azonban mégsem volt jó a vétel, mert távoli, több száz vagy több ezer kilométerre lévő adók is tudták zavarni. Az adásszünetekben ezeknek a távoli országoknak az adásai megjelentek a képernyőn, annak idején én is láttam spanyol, olasz, angol, svéd, orosz és arab és még ki tudja milyen adásokat, amikor műholdas sugárzás még nem is létezett. Most, hogy a budapesti adás megszűnik, ha valaki az üresen maradó csatornára kapcsol, újra számolhat ilyen érdekes, nagytávolságú vétellel. Persze nem állandóan, hanem az időjárási viszonyoktól függően néhány perces, jó esetben néhány órás vétel lehetséges, leginkább kora nyáron, májusban, júniusban.