A Kálvária-templom mögötti kiváló panorámát nyújtó kedvelt
kiránduló és sétahelyen, akkori nevén a Vöröskőfejtőnél Chernel Kálmán 1882-ben
kőpadot és emléktáblát állíttatott. Mondhatjuk, e tette a kőszegi szervezett
természetjárás kezdetét jelentette, mivel az akkori polgármester parkosítást és
újabb padok elhelyezését rendelte el a kirándulók kényelmének emelésére.
A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a
Trianoni békeszerződés mementójakent vasbeton keresztet építettek rá. A hármas
halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült. Akkor
a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös
Endre, Kőszeg város aljegyzője, későbbi
polgármestere szemelte ki helyszínnek tekintettel arra, hogy innen az
emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. Érdekes
módon felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be. Költségei sem ismertek, de
azon az őszön kivilágítását is fontolgattak.
A trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon Saint-germaini
kereszt építésével „válaszoltak",
amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg.
1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el de a golyó ütötte sérüléseit nem tüntették el, emlékeztetve a vasfüggöny időszakára.
