Hogyan őrizhetjük meg szellemi frissességünket?

A mondás szerint a jó pap holtig tanul. Bár nem vagyok pap, a 70. évemen túl beiratkoztam a kaliforniai egyetem online tanfolyamára, ami arról szólt, hogy hogyan használhatjuk ki minél hatékonyabban agyunk tanulási képességeit. Akkor tanultunk meg valamit igazán jól, ha másoknak is tovább tudjuk adni. Ezt kísérelem meg megtenni ezzel az írással, hátha más is kedvet kap a tanuláshoz.

Életkor és tanulás

Mára már megdőlt az a korábbi elképzelés, hogy ahogyan idősödünk, úgy csökken agyunkban az idegsejtek száma és vele együtt romlanak a szellemi képességeink. Valójában életünk végéig keletkeznek új idegsejtek, és a kapcsolatuk minősége (az ún. szinapszisok létrejöttével) tanulás útján korlátlanul fejleszthető. Ha rászánjuk magunkat a tanulásra, akkor olyan témát válasszunk, ami érdekes, és új kihívást jelent számunkra. Az internetes források számtalan ingyenes lehetőséget kínálnak, szinte bármilyen témában találhatunk e-könyveket, online tanfolyamokat, „webinárium”-okat. Én ezen az oldalon keresztül jutottam el a University of California kurzusára, ami a Tanuljunk meg tanulni címet viselte.

A nagy ellenség: a halogatás

Agyunk ösztönösen tiltakozik az olyan nemszeretem dolgok ellen, mint amilyen a tanulás is. A tiltakozás agyi mechanizmusa a fájdalom érzéséhez hasonló, azonban egyszerű technikák segíthetnek a kezdeti ellenérzés legyőzésében. Ha megvan már bennünk a kellő elszántság, akkor este, lefekvés előtt írjuk össze a másnapi tennivalóinkat. Nem kell tűzzel-vassal ragaszkodni a leírtakhoz, de a következő nap vége felé vegyük elő a listánkat, és nézzük meg, mi teljesült belőle. Gondolkodjunk el azon, hogy mi az, amit elvégeztünk, mi az, ami elmaradt, és miért. Még jobb, ha nem csak elgondolkodunk rajta, hanem kipipáljuk az előző napi listán, hogy mit végeztünk az eltervezettekből. Ha rászántuk magunkat a tanulásra, áldozzunk rá nem több, mint napi 25 percet. Keressünk egy kényelmes zugot magunknak, és zárjunk ki minden olyan körülményt, ami megzavarhat. Kapcsoljuk ki a telefonunkat, némítsuk el a számítógépen a közösségi oldalak üzeneteit is! Szinte minden háztartásban található egy konyhai időzítő, húzzuk fel 25 percre, és tegyük magunk mellé. 

Ezek a konyhai időmérők sokszor paradicsom alakúak, ezért a paradicsom olasz neve alapján „pomodoro”-nak hívják a világ sok részén ezt a technikai segédeszközt, ami esetünkben az iskolai óravégi kicsengetést helyettesíti. Agyunk ösztönös tiltakozását a kevésbé kellemes elfoglaltság ellen azzal nyomhatjuk el, ha valamilyen jutalmat is kitűzünk magunknak arra az esetre, amikor megszólal a csengő. Bármi lehet a jutalom: egy szelet csoki, egy séta a parkban, vagy a facebookos ismerőseink legújabb beírásainak az elolvasása, a lényeg az, hogy valami olyan legyen, ami egy kis örömet jelent számunkra.

Fókuszált és diffúz tanulás, rövid és hosszú távú memória

A tanulás bonyolult agyi folyamat. Amikor leülünk azzal az elhatározással, hogy most tanulni fogunk, és csak a tanulni valóra figyelünk, ezt fókuszált tanulásnak hívják. A megtanultak ilyenkor először az agyunk rövid távú memóriájába kerülnek, onnan kell áthelyezni őket a hosszú távú memóriába, hogy tartósan megmaradjanak. Ez tevékenység a kevésbé ismert, úgynevezett diffúz tanulás során történik. A diffúz tanulás közben nem kell koncentráltan figyelni, ellazult állapotban próbáljunk visszaemlékezni a fókuszált tanulás során megismert dolgokra. Zenehallgatás, séta, sportolás közben, vagy este elalvás előtt idézzük fel a tanultakat, az agykontrollosok erre mondják, hogy ilyenkor „lemennek alfába”. Ebben az állapotban nem csak a hosszú távú memóriába való áthelyezés folyik, hanem ilyenkor, gondolataink csapongása közben születnek meg az igazán kreatív ötletek, a frissen tanultaktól távol eső emlékeinkkel történő összekapcsolódások során.

A fókuszált és diffúz tanulás közti különbség leginkább egy flipper játékkal szemléltethető. A kilőtt golyó jelképezi a gondolatunkat, és az ütközők jelentik azt, amikor a gondolatunk kapcsolódik valamilyen régebbi vagy újabb emlékünkhöz. Intenzív, koncentrált tanulás esetén olyan flipper gépet képzeljünk el, ahol az ütközők sűrűn egymás mellett vannak, a gondolataink nem kalandoznak el távoli területekre. A diffúz tanulás ezzel szemben egy olyan flipper géphez hasonlít, ahol kevés, egymástól messzebb elhelyezett ütközőt találunk. A gondolataink ilyenkor szabadabban járnak, váratlanul szokatlan összefüggéseket, analógiákat fedezhetünk fel, ami hozzájárul ahhoz, hogy a megtanultak tartósan megmaradjanak az agyunkban. 

A megértés illúziója, a tanultak megerősítése

Sokszor előfordul, hogy olvasunk, hallunk valamit, és előjön bennünk az „aha” érzés, hogy hát persze, ez világos, így van, értem, ezzel nem kell már tovább foglalkozni. Aztán egy nap, vagy akárcsak egy óra múlva már el is felejtjük az egészet. Léteznek különböző technikák, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy megjegyezzük a dolgokat. Az emberi agy az évmilliók során úgy fejlődött ki, hogy a létfenntartáshoz, a táplálékszerzéshez, harchoz kapcsolatos dolgok ragadnak meg a fejünkben a legjobban. Ilyenek lehetnek az illatok, a színek, és a tájékozódással összefüggő dolgok, mint pl. a hely, az idő, az irány. Az elvontabb dolgokat, például a matematikai összefüggéseket sokkal nehezebb megjegyezni, és könnyebben el is felejtjük őket. A fejünkben meglévő, jól ismert emlékeket egyféle ruhafogasnak használva összekapcsolhatjuk őket a megjegyezni kívánt új dolgokkal. Például én úgy jegyeztem meg a PIN kódomat, hogy a fejemben összekapcsoltam két budapesti villamosvonallal, és a számok megjegyzése helyett arra emlékeztem vissza, hogy a város melyik részéből hová, milyen járatokkal szeretnék eljutni. Más módszerek is léteznek a számok megjegyzésére, erre jó példa a pi szám értéke. Az iskolában belénk verték a közelítő értéket, pi = 3,14. A pontos érték azonban egy végtelen hosszú számsorozat, amelyben a számjegyek rendszertelenül ismétlődnek. A további számjegyek megjegyzésére szolgálnak a pi-versek, ahol egy értelmes szövegben a szavak betűinek száma adja ki az egyes számjegyeket. 12 tizedesjegyet például ezzel a mondattal jegyezhetünk meg:

Nem a régi s durva közelítés, mi szótól szóig így kijön betűiket számlálva.

3,     1   4     1   5         9            2     6         5      3    5         8             9

A Szász Pál matematikus nevéhez fűződő szöveg tovább is folytatódik, egészen 30 jegyig, akit érdekel, az a fenti linken megtalálhatja.

Egy hasonló technika az összefüggések megjegyzésében is segíthet. Villamosmérnök vagyok, ezért a szakmám egyik alapvető összefüggését, az Ohm törvényt választottam ennek illusztrálására. Úgy gondolom, hogy sokan már el is felejtették a képletet azóta, hogy a fizikaórára be kellett magolnunk, ezért most leírom az összefüggést:

U = R · I

ahol U a feszültség, R az ellenállás, és I az áramerősség. Hogyan lehet ezt fejben tartani? Keressünk ezekkel a betűkkel kezdődő szavakat, és minél képtelenebb, szürreálisabb lesz az eredmény, annál jobb, mert a furcsa dolgok jobban megragadnak a fejünkben. U, mint uborka, R mint repül, I mint iskola. Képzeljünk el egy nagy szárnyas uborkát, ahogy az iskolába repül. Ha ügyesek vagyunk, akár le is rajzolhatjuk, akkor még jobban fogunk emlékezni rá.