Hallom a hírekben, hogy ma délelőtt katonai tiszteletadás mellett, az államelnök, a miniszterelnök, a Parlament elnöke, a főbíró és az Alkotmánybíróság elnöke jelenlétében félárbocra eresztették a Kossuth téren a nemzeti lobogót. Az eseményre "mintegy 24-25 ember" volt kíváncsi (így mondták a rádióban).
Ennyire nem érdekli a ma emberét, hogy mi történt 160 éve Aradon, és miért? Budapesten 2 millió ember él. Kiszámoltam, a 25 ennek a 0,00125%-a. Egyetlen osztályfőnök nem akadt a fővárosban, aki kivitte volna az osztályát a Parlament elé? Igaz, egy ilyen esemény alkalmatlan az elQrózásra, randalírozásra. Talán az volt a baj, hogy a Kossuth tér volt a helyszín. Biztos vagyok benne, hogy ha az ország legkisebb falujában tartották volna a megemlékezést, ennek a létszámnak a sokszorosa lett volna ott.
Az állami ünnepségek mostanában nem túl népszerűek, és a látogatottságuknak a hermetikusan körbekordonozott Kossuth tér és környéke sem kedvez. Azonban ne csüggedj, mert a napnak nincsen még vége. munka után mi is megyünk koszorúzni Bugyira, ahogy az országban sokfelé lesz hasonló esemény...
VálaszTörlésEZ EGYFAJTA VÉLEMÉNYT JELENT.
VálaszTörlésMajd ha kordont kell bontani, többen lesznek. Cirkusz kell a népnek, nem megemlékezés. Bocs' hogy a keserűség szól belőlem.
VálaszTörlésTökéletesen igazad van.
VálaszTörlésNem kell keseregni! A mai napon, simán több, mint ezer megemlékezés zajlott az országban. Állítom, hogy mindenhol többen voltak, mint az államin. Hát ne csüggedj...
VálaszTörlés